2017. augusztus 31., csütörtök

Cikk: Egyetemi starter-pack

Sziasztok, népek!

Tudom, hogy rettenetesen eltűntem, és bár nagyon szívesen belemennék a magyarázkodásokba, mindannyian tudjuk, hogy titeket igazából nem hatna meg, meg sok értelme nem is lenne. Nem azért vagyunk itt, hogy én miért nem voltam itt, hanem amiért most jöttem.
Na és az mi? – kérditek most. Aha, na hát én se vagyok benne biztos, de hírem van: IGYEKSZEM VISSZATÉRNI.
Igyekszem visszatérni cikkekkel, és igen, novellákkal is. Vannak dolgok, amiken dolgozom, amik egyelőre még váratnak magára, szóval addig is egyszerűen csak nagyon igyekszem majd megírogatni a novellákat amiket elkezdek.
És igen, cikkeket is szeretnék írni. És fogok is. Ehhez viszont kicsit szükségem lenne rátok: milyen cikkeket szeretnétek tőlem? Milyen témák érdekelnének? Nem leszek meglepve, ha egyelőre csak csendes nézelődők jönnek olvasni mostanság, de ha akad olyan, aki felszólalna eme témában, az ne fogja vissza magát.
Meg úgy amúgy is: dobjátok be magatokat odalent a kommenteknél 😉

Jó olvasást,
Fruzsi


Tippek elsősöknek – avagy, útmutató az első szeptemberhez

Úgy igazából az iskolakezdés sok meglepetést nem fog rejteni magában. Eskü.
Hogy képzelitek el az egyetemet? Beültök néhány előadásra, kávézgattok, programokra jártok, a koliban/albérletben esténként bedobtok valamit, ami hírből sem hallott semmit, ami egészséges? Na, valahogy így fog kinézni. Oké, egyénenként változik a felállás, mert nem mondom, hogy mindenki zacskós levesen él, de azért mindenki azon él.
Most, hogy kibeszéltem magamból mindent, aminek semmi értelme, belevetném magam abba a néhány pontba, ami viszont hasznos lehet azoknak, akik először lépik át a felsőoktatási intézményük kapuját ebben a szeptemberben.

1.      Ne félj kérdezni
Na most az, hogy ne félj kérdezni, nem jelenti azt, hogy akkor innentől nem kell gondolkodnod. Olvasd el az e-mailt, amit kapsz, vagy legalább fusd át. Jegyezd meg a fontosabb dátumokat – persze, ettől függetlenül lesz, hogy elfelejted, meg rá kell kérdezned, de először is gondolkodj. Ha ki van írva, hogy a tárgyfelvétel huszadika, akkor tizenkilencedikén reggel ne kérdezz rá, hogy amúgy milyen tárgyak vannak. Igen, elsősként baromi sok dolgot nem fogsz érteni, meg baromi sok olyan helyi dolog lesz az egyetemen, amire egy ehhez hasonló bejegyzés sem fog válaszolni. Erre vannak az egyetemi csoportok, illetve a HÖOK által szervezett mentorprogram – a felület mindegy, csak találj egy fórumot, ahol kérdezhetsz, és válaszolnak. Nyugodtan kérd ki a véleményt a különböző tanárokról, hogy melyik órán mire számíts, vagy hogy hogyan érdemes csinálni egyik másik dolgot. Merre találod a különböző termeket és így tovább, de csak ésszel, mert egy idő után a felsőbb évesek is elfáradnak. Sőt, az évfolyamtársak is.

2.     Tárgyfelvételről
A tárgyfelvétel hírhedt és huncut dolog. Az első és legfontosabb dolog, hogy kövesd figyelemmel a szakos honlapot, mert nagy eséllyel lesz rajta egy menüpont, ahol az adott félévi órarendet megtalálod. Ha ez nincs is meg, akkor a Neptun tárgyfelvétel pontján belül ki tudod listázni (fontos momentum, kattints a listázásra, egyébként nem hozza ki, milyen tárgyak vannak), és az ott feltűntetett időpontok alapján állíts össze egy órarendet. Papíron a leghatékonyabb, de ha olyan mázlid van, hogy működik a Neptun órarend tervezője, azzal is megpróbálkozhatsz.
Ugyanakkor szintén fontos, hogy ne elégedj meg ennyivel – ne azon múljon az órarended, hogy egy kurzus betelt, vagy lefagyott/kidobott a rendszer. Csinálj akár öt órarendet is, ha az tűnik működőképesnek. Minden esetre legyél felkészülve. És akkor dobpergés: egyik se fog összejönni. Ezért tárgyfelvételnél (aminél nagyon fontos, hogy a kezdés időpontja előtt vagy két órával már legyél aktív Neptunon, ne engedd, hogy kidobjon, és folyamatosan legyél ott), legyen nálad egy órarend. Mindegy, hogy nyomtatott, vagy kézzel behúzgált, de legyen ott, és ha felvettél egy tárgyat, gyorsan firkantsd is be, így talán el tudod kerülni az óraütközést (se), és átlátod, hogy mi is történt.
Jó tudni, hogy a Neptun (legalábbis a debreceni) tíz perc után automatikusan kidob (tudom, az egri például 15 perc után), szóval mindig kattintgass. Ilyenkor fel tudod fedezni, hogy mit hol találsz, de vigyázz, hogy ne állíts át semmit.
A tárgyaidat előre meg tudod nézni például az Előrehaladás opción belül, ott az összes fontos tárgyadat láthatod, és mutatja azt is, hogy milyen szabadon választott tárgyakat vettél már fel.
Ha már itt járunk: ha vannak órák, amiket a szakos honlap jelöl, hogy a képzési idő alatt bármikor elvégezhető, azt ne hagyd az utolsó pillanatra. Legyen az szabvál, legyen az testnevelés, legyen az munkavédelem vagy valamilyen előadás, minél hamarabb megcsinálod, annál jobban jársz. Nézz utána, milyen testneveléseket vehetsz fel, mik fizetősek, mennyi kreditre van szükséged szabadon választott tárgyakból, melyik munkavédelmet kell megcsinálnod, ha kell.
És igen, mondanak olyanokat, hogy ha tudsz, vegyél fel előre órákat, ami nem valamilyen tárgyra épül, de ezzel vigyázz: az alapvetően a felsőbb évesekre vonatkozik, a helyek nekik vannak meghirdetve, nem neked. Előlük veszed el, és nekik ez már galibát okozhat, szóval maradj annál, amit te neked kell megcsinálnod – ha később mégis érzel ilyen késztetést, és találsz egy szabadon lófráló helyet, akkor elgondolkodhatsz, hogy lecsapj-e rá, avagy sem.

3.     Órák
Egyetemen kétféle órát különítünk el: kollokvium/elmélet/előadás és szeminárium/gyakorlat. Míg előbbi, ha nem tüntetik fel külön az ellenkezőjét, csak ajánlott, addig utóbbiról egy szemeszter (félév) alatt maximum háromszor hiányozhatsz, és ehhez jó, ha tartod magad. Vannak ugyan tanárok, akikkel plusz munka ellenében tudsz tárgyalni egy esetleges negyedik skipp esetén, de sokan kötik az ebet a karóhoz, és maximum háromszor hiányozhatsz. Sőt, funfact, nekem volt órám, amiről csak egy alkalommal lehetett hiányozni. Az előadások végén vizsgát kell tenni (írás-, vagy szóbeli vizsga is lehet, vagy is-is), míg a gyakorlatból általában ZH van, vagy vizsga, ez tanár/egyetem/tárgy függő. Ezt általában a félév elején le szokták szögezni a tanárok, hogy mit várnak el, és hogy az órai aktivitás, zh-k, stb, milyen arányban és hogyan játszik szerepet a végső jegyedben – erre érdemes figyelni az elején, és eszerint játszani a félév alatt.
Most leginkább a magam tapasztalatáról tudok beszélni: a DE BTK Anglisztika szakos tapasztalatom alapján tehát, minél aktívabb vagy, és minél bátrabban veszel részt az órai kommunikációban, annál jobb a jegyed. Igen, nálunk előre elmondják, hogy X százalékot ér az aktív munka, de ettől függetlenül is hajlamosabbak jobb jegyet adni, ha hajlandó vagy felszólalni. Hidd el, az évfolyamtársak nagy arányban lesznek csendben, ha hajlandó vagy beszélni, az csak jó pont lehet.

4.     Vizsgák
Mint említettem, kétféle vizsga van: szóbeli és írásbeli. Szóbelire, mint gimiben, illik azért valamiféle ünneplő félében megjelenni, legalább egy kicsit úgy tenni, mintha érdekelne, ami történik. Kérj jegyzeteket, használd a sajátodat, és mindent bele – na ilyenkor nem érdemes visszapofázni a tanárnak. Mert úgyis a megítélés fog számítani. (De, persze, azért lehet a jószándékra apellálni, de azért ésszel.)
Fontos tudni, hogy egy tárgyat háromszor vehetsz fel. Tehát háromszor próbálhatod meg teljesíteni a tárgyat, az egyetemen töltött időd alatt. Ezen kívül, hatszor próbálhatsz meg teljesíteni egy vizsgát – és ha utánaszámolsz, hogy egy vizsgaidőszakban háromszor futhatsz neki, de összesen csak hatszor, akkor ugyebár érdemes fukarkodni a lehetőségekkel, ha nem sikerült elsőre. Mert a hatodik nekifutás után már eltanácsolás a jutalom.
Sorry bout that.
Létezik egy olyan dolog is, amit úgy hívnak, hogy vizsgakurzus. Most ez két dolgot jelenthet: vagy elsőre nem sikerült teljesíteni egy tárgyat, és mázlid van, mert a következő félévben is kiírják. Vizsgakurzus esetében csak fel kell venned a tárgyat, aztán a vizsgát is, és nem kell bejárni órára, nincs előadás/gyakorlat, csak a vizsga. De van az a fajta, ami mondjuk nálunk az alapvizsga volt: felveszed tárgyként, majd aztán vizsgaként is, de ez egyáltalán nem jelent órát. Csak egy vizsgát.
A vizsgát bizonyos órák esetében ki lehet váltani beadandóval, előadással, kisnyúllal: tanár és tárgyfüggő, érdemes utánajárni. A kötelező óráknál ritkább, az értelmiségi moduloknál többször előfordul.

5.      Szabadon választott órák, értelmiségi modulok
A szabadon választott órák vagy más szakok órái, amik hasznosak lehetnek másoknak is, ezért bizony létszámú ember felveheti, és a minden további intézményi tárgy alatt felvehetővé válik, vagy értelmiségi modul – tehát tök önálló, csak valaki kitalálta, hogy legyen ilyen, te meg felveheted. Yay. Fontos, a szabadon választott órákból is kellenek kreditek (tanárisoknak ez is máshogy van, ezt szaktól/egyetemtől függőnek mondanám, lessetek utána), és ezekből is vizsgázni kell, vagy ZH-znak, vagy be kell adni valamit.

6.      ZH-k, szigorlatok
A ZH egy dolgozat. Egy TZ. Vannak kicsi zh-k, vannak nagyok, amik a szemesztert, a szemeszter felét, negyedét, egy részét ölelik fel, vannak, amik az előző óra anyagát. Egyetemen így hívják a dogát. Ennyi.
A szigorlat kicsit nagyobb piskóta; az több féléves anyagot ölel fel, olyan, mint egy félúton tett vizsga, de nem egy tárgyra vonatkoztatva, hanem akár többre is, ami összekapcsolódik. Nekünk például a negyedik félévben lesz két szigorlatunk, egy brites meg egy amerikais.

7.       Kreditek
A kreditek azok a kis huncut dolgok, amikkel megveszed a diplomád. Mert ha nincs elég kredited, nincs diplomád.
Kreditet úgy szerezhetsz, mint pénzérmét a Subway Surf-ben: rohansz végig a pályán, és összekapkodod őket út közben. Aztán mikor odaérsz, bemész a Shopba, és beváltod őket.
Minden tárgy meghatározott számú kreditet jelent, teszem azt, a Bűnügyi nyelvészet tárgyam három kreditet jelentett. A Felnőtté válás és társas kapcsolatok nevű órám (mindkettő szabvál volt) egy kreditet jelentett. A Neptunban fel vannak tüntetve, hogy melyik mennyit ér. A lényeg, hogy csak akkor kapod meg, ha elvégzed és teljesíted az órát. Magyarul: megbuksz, nincs kredit, átmész, van kredit. Igen, a kettes ugyanannyi kreditet ér, mint az ötös, csak épp az átlagodat lehúzza a kettes; ugyanis az egyetemi átlagba (amire az ösztöndíjad kapod) beleszámít a kredit. Ugyanúgy súlyozza a jegyedet, mint mikor gimiben azt mondták, hogy a TZ jegy kettőt ér.
Mikor szétnéztél, hogy milyen szakra szeretnél menni, valahol fel volt tüntetve, de beiratkozáson is elmondják, hogy az adott szakra hány kreditet kell összegyűjtened és milyen lebontásban, hogy elvégezhesd. Példának okáért, az anglisztika diploma 180 kreditbe fáj. De nem csak úgy nesze neked 180 kredit, adjad a diplomámat; 120 kredit kell angol szakos tárgyakból, 50 kredit kell egy specializáció vagy minorszak (másodszak) óráiból, és 10 kredit kell szabadon választható tárgyakból. Ez így összesen 180, ez szép és jó. Maga a képzés hat félévet ölel fel, tehát ideálisan 30 kreditre lenne szükségem félévente. De mivel az élet nem ilyen egyszerű, ez nem így van. Az első két félévem például 25 és 28 kredites volt, ennyi órát vettem fel. De a következő például 41 kredites lesz. Tehát ez a harminc ez csak egy iránymutatás, ha nincs meg, akkor sem kell pánikba esni, elvileg a rendszer úgy van felépítve, hogy meglegyen.
És itt még mindig nincs vége a kreditrendszernek. Mert az egyetem ott gombol le rólad pénzt, ahol csak lehet, és ez tetszik, nem tetszik, így van: ha felveszel egy tárgyat, de megbuksz, akkor azt a kreditet ki kell fizetned. Mindenhol meg van szabva, mennyibe kerül egy kredit, és ha hármat buksz, háromszor annyit fizetsz. Tehát pénzt is, meg kreditet is buksz. Na de ha ott vagy a legvégén, mikor már lezártad a tanulmányokat, de olyan kis szorgos kölök voltál, hogy egy bizonyos százalékkal túlteljesítetted az elvárt kreditszámot, akkor is perkálsz. Welcome to reality, kids.


Remélem ez a kis útmutató segített eligazodni. Ha még mindig vannak kérdőjelek forduljatok a felsőbb évesekhez, vagy dobjatok egy kommentet itt lent, és megpróbálok válaszolni és elmagyarázni. Sok sikert az új évetekhez, ha esetleg még most végeztek gimiben, akkor az utolsó nagy hajrához. Meg mindenkinek mindenhez.

6 megjegyzés:

  1. Szia!
    Mint elsőéves Köszönöm, hogy megírtad ezt a cikket, és érthetően konyhanyelven elmagyaraztad, amire kíváncsi voltam és szükséges a túléléshez.
    Millió puszi ����

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szió!
      Sok sikert és kitartást az egyetemhez, ha bármi kérdés felmerülne még, írj bátran! :))
      Puszi,
      Fruzsi

      Törlés
  2. A kollukvium nem a jegy, amit a vizsgára kapunk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, a kollokvium a tárgytípus :)

      Törlés
    2. DE-n, nekünk úgy van, hogy kollokviumot kapunk, ha teljesítjük a tárgyat. A gyakorlati órákra meg gyakorlati jegyet. A mintatantervben is az van, hogy számonkérés módja: kollokvium.

      Törlés
    3. Félreérted: a számonkérés módjához kollokvium van írva, ami vizsgát jelent. És mivel vizsgázni az előadásokból, elméleti tárgyakból kell, ezért az a tárgytípus a kollokvium. (Wiki: "A kollokvium latin eredetű szó, körülbelüli jelentése „beszélgetés”. Átvitt értelemben a mai egyetemeken a vizsgát jelenti".)

      Törlés

Minden kedves szóért forrón gőzölgő mentál-teát ajánlok fel.
"[...]lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?" /Kosztolányi Dezső